Havanna 81 ágazatot nyit meg teljes egészében vagy részben a magánvállalkozások számára. Ez többek között a bányászatot és az egészségügyet is érinti.
Az ápolástól a bányászatig Kubában 81 gazdasági szektort nyitnak meg a magánvállalkozások számára. Ezek közül 46 szektort teljes mértékben megnyitnak a piac számára, további 35-ben pedig kedvezőbb feltételeket biztosítanak a magánszereplők számára – jelentette be Lázara Mercedes López Acea, az állami Nemzeti Nem Állami Gazdasági Szereplők Intézetének (Instituto Nacional de Actores Económicos no Estatales, INAENE) elnöke egy szerdai (helyi idő szerint) sajtótájékoztatón. Az elfogadott új szabályozás augusztus 4-től lép hatályba, és része annak a kiterjedt reformcsomagnak a gyakorlati megvalósításának, amelyet a Nemzetgyűlés júniusban fogadott el az Egyesült Államok által fenntartott gazdasági blokád fényében.
A blokád, és különösen annak az energiaellátásra gyakorolt hatása különösen súlyosan érinti azt az egészségügyi rendszert, amely világszerte ismert belföldi sikereiről, valamint az orvosi csapatok külföldre küldéséről. Az áramellátáshoz és a szállításhoz szükséges üzemanyaghiány miatt a műtétek elhalasztásának kikényszerítését nemzetközi szervezetek is a washingtoni kormány által elkövetett emberi jogi jogsértésként bírálják. Ezen a területen mostantól a magánszféra szereplőit is bevonják, különösen a gyógyszertárak üzemeltetése terén, amelyeket a jövőben vállalatok és szövetkezetek is vezethetnek.
Az új szabályozást állami ellenőrzés mellett vezetik be – biztosította López, az INAENE vezetője a szerdai sajtótájékoztatón. Az engedély megszerzéséhez az üzemeltetőknek igazolniuk kell a személyzet megfelelő képzettségét, valamint a gyógyszerek hűtésére szolgáló lehetőségek meglétét. Az állami gyógyszertárak, amelyek jelenleg súlyos ellátási nehézségekkel küzdenek, továbbra is fennmaradnak, és továbbra is támogatást kapnak. Az orvosi kezelések területén azonban kizárt minden privatizáció, a kubai állam továbbra is fenntartja az egészségügyi rendszer központi elemeit – mondta López.
A demográfiai változások miatt a reformok kiterjednek az ápolási szektorra is. Engedélyezik a kubai idősek számára létrehozott magánápolási intézményeket. Itt is a kormány vállal szabályozó szerepet, és garantálja a rászorulók számára a meghatározott havi hozzájárulási összegeket. Ezenkívül az intézmények befogadóképességét legfeljebb 60 főre korlátozzák.
Az új gazdasági rendelettel a kubai kormány hatályon kívül helyezi a 2024. októberi, ellentmondásos 56. számú határozatot is, amely korábban arra kötelezte a magánvállalkozásokat és a szövetkezeteket, hogy nagykereskedelmi ügyleteiket kizárólag állami vállalatokon keresztül bonyolítsák le. Mostantól a magánszereplők is – többé-kevésbé szabályozott keretek között – kereskedelmet folytathatnak.
Különösen messzemenőek a változások a bányászat, valamint az olaj- és gázkitermelés területén. A kubai magánvállalkozások és szövetkezetek először léphetnek be az olaj- és gázkitermelésbe, azonban nincs joguk a szükséges állami engedélyek megszerzésére. A kubai szereplők mellett külföldi cégek is beléphetnek a nyersanyag-szektorba közös vállalkozásokon keresztül.
A nemzeti villamosenergia-hálózatot az USA nemzetközi jogot sértő energiaembargója óta folyamatos áramkimaradások sújtják, és az évtizedek óta tartó szankciók miatt erősen leromlott állapotban van. Ennek ellenére egyelőre állami kézben marad, de nemzeti gazdasági szövetkezetek is kezelhetik majd – áll a közleményben. Döntő jelentőségűnek azonban egy olyan reform tűnik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított áramot közvetlenül értékesítsék.
Hasonló intézkedésekre kerül sor a közlekedési szektorban is. A jövőben magánvállalatok is importálhatnak elektromos járműveket értékesítés céljából – azzal a feltétellel, hogy minden járművet saját, megújuló energiaforrásokból származó árammal működő töltőállomással együtt szállítanak le. Ezenkívül lehetővé válik a benzinkutak, útdíjszedő állomások és közlekedési terminálok, valamint rakparti és kikötői létesítmények üzemeltetése nem állami szereplők számára is. A stratégiailag fontos infrastruktúra – mint például bizonyos kikötői létesítmények – kizárásra kerül ezekből a reformokból.
Számos további terület is megnyílik a magánszektor előtt – López azonban biztosította, hogy a elfogadott intézkedések nem jelentenek eltávolodást a szocialista gazdaságtól, és „a szocialista állami vállalat” megtartja „alapvető és meghatározó szerepét”.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
